Mint mindig, a kályhától kezdem ezt az írást is. Tegnap nagy sietve benemezeltünk a friss szerzeményeinkkel három szappant, aztán fűnek fának mutogattam -meglepett a reakció. Nézzünk egy kis "nemezológiát". Először is az lepett meg, mennyien nem tudják, hogy egyáltalán mi az a nemez és a nemezelés. (ööö, a raszta haj is egyfajta nemez:)
Szóval, a nemez olyan filc, amit nem műszálból és nem nagy gyárakban állítanak elő. A nemez (felénk legalább is) a birka megtisztított, festett, finomra kefélt gyapjából készül többféle eljárással. Például víz, szappan és némi masszírozás segítségével. Így készültek a tegnapi nemezszappanok is. A komolyabb, nagyobb nemezszöveteket lábbal taposták. Persze nem csak úgy vaktában, megvolt ennek a sajátságos technikája.
A gyapjúszálak felületén apró "kampók" vannak, ahogy egyébként minden szőrszálon. Ha nem hiszed, nézd meg magad. Keress egy hosszú hajszálat és fogd meg az egyik végét, majd másik kezeddel csippentsd össze és húzd végig az ujjaid között. Aztán fordítsd meg és most a másik végét fogd. Az egyik irányban simán csúszik a hajszál az ujjaid közt, a másik irányban akadozik majd.
A fizikai hatástól ezek a kampók összeakaszkodnak, így alakul ki az elemi szálakból a szövet. Nem, nincs benne ragasztó, és nem káros az egészségre. Sőt, inkább kifejezetten hasznos! A gyapjú megújuló alapanyag, nem kell érte az állatot elpusztítani. Ráadásul a nemezben esetleg visszamaradt lanolin kifejezetten jótékonyan és sokrétűen hat az emberi szervezetre. Erre most nem térnék ki, lanolinból egy teljes bejegyzést lehetne írni.
Van egy másik nemezelő eljárás is, ami szintén a fizikai behatással akasztja össze az elemi szálakat, de a technikához sem vízre, sem szappanra nincs szükség, csak egy speciális tűre. A gyapjúszálakat egy gumi, hungarocell, vagy sűrű kefe alapra fektetik, és a tűvel szurkálni kezdik. Ettől a szálak szépen összeakadnak és tömörödnek, míg végül kialakul a kész nemez.
Mindkét eljárást jól lehet alkalmazni a szappan beburkolásánál is. De miért burkolnám be a szappant nemezzel? Mondjuk azért, mert finom az illata, tele van jóságokkal, de épp csúnya, vagy csak nem szép (a szappan). Aztán azt se felejtsük el, hogy a nemezburok a szappan felesleges kopását is gátolja, így tartósabbá válik a beborított darab. Arról nem is beszélve, hogy kifejezetten kényeztető érzés nemezzel simogatni a bőrünket mosakodás közben. Ráadásul ezalatt a nemez finoman súrolja le bőrünkről az elhalt hámréteget. Szóval azért borítjuk a szappant nemezzel, mert az jó dolog.
Meg azért is, mert rendkívül kreatív elfoglaltság, amiben még egy magamfajta férfiember is örömét lelheti, miközben megvalósítja az elképzeléseit. A következő nemezszappanokat tű technikával fogom készíteni, az valahogy első ránézésre is közelebb áll hozzám. Bika jegyű vagyok, elvileg szeretek a tökéletességig pepecselni egy egy darabbal :)
Különvélemény