Ahogy a blog facebook oldalán már megírtam, az ősz csalhatatlan jele, hogy a kubeba szappan megint sütőtöklével készült.
A tököt meghámozom, lereszelem, és zöldségprés híján, saját kezűleg szorítom ki belőle a lehető legtöbb nedvességet. Ettől a körmeim napokig sejtelmes sárgás elszíneződéssel riogatják a mit sem sejtő embereket, de ennyi belefér. A kipréselt töklével oldom fel a lúgot. Mivel elég magas a cukor tartalma, ezért a felhasználás előtt jól behűtöm, hogy ne égjen meg túlságosan a lúgtól. A pudingosodó szappanba az illóolajjal együtt egy kevés, legfeljebb két evőkanál tökhúst is rakok.
Innentől minden úgy megy, ahogy általában. A masszát beleöntöm a formába, szilikon spatulával a keverőtál oldalára tapadt anyagot is a formába ügyeskedem, a kedves egy fóliával letakarja és elegyengeti a szappan tetejét, majd megy a dunsztba. Ott másnap reggelig szép lassan kihűl (12-24 órát kell pihentetni), majd jól felszeletelem a titkos kutatások fejlesztési eredményeként megvalósult, saját kezűleg épített szeletelő alkalmatosságommal.
A másik szappan a tálcán, egy pompásan illatozó márványos jázminszappan. Szappanmasszával megtöltöm a forma harmadát, a kedves szitából megszórja kurkumával, óvatosan rámerem a következő harmad szappant, amire a kedves most kakaót szitál, végül az utolsó harmad szappannal befedem az egészet.
Fólia, dunszt, reggelig pihenés, majd szeletelés és hosszas érlelés után mindkét szappant november 5-én lehet kipróbálni.
Különvélemény