Hamar reggel lett, nekem pedig az első dolgom az volt, hogy kicsomagoljam az indigós szappant. Nem voltam benne teljesen biztos, hogy sikerült, mert a festőanyagot glicerinben oldottam, de szerencsére jó lett.
A mintája nem pont olyan, mint ahogy számítottam rá, de nem rossz. Legközelebb kicsivel kevesebb indigó kell a színezéshez, mert most inkább fekete, mint kék. Hiába, még rengeteget kell gyakorolni, tapasztalni, kipróbálni. A szappanozás a lehetőségek végtelen tárházába vezető utak egyike.
Egyébként a szappan állaga jó, az illata finom, és végül is a mintája jó lett. A színe pedig még alakul az elkövetkező 42 nap alatt, ahogy az előző kék levendula szappan esetében tapasztaltam.
Úgy készült, hogy az indigó port egy tálkában egy kevés, tényleg csak pár csepp glicerinnel oldottam fel és igyekeztem teljesen homogénre keverni. A besűrűsödő szappanmasszából kivettem úgy a harmadát és belekevertem a feloldott indigót. A színezetlen masszát beleöntöttem a formába, majd belecsorgattam a színezett részt végül egy pálcával "megírtam" az egészet. Aztán ahogy lenni szokott, reggelig pihent a dunsztban, és csak akkor derült ki, hogy sikerült a mintázás.
Nem pont ilyenre számítottam, de nekem tetszik így is. Kis gyakorlással majd szépen ki fog ez alakulni.
Ezt a szappant szeptember másodikától lehet majd kipróbálni
Különvélemény