Mondtam már, hogy az egyik kedvencem a mákos levendulás? Hát persze!
Már fel is szeleteltem a tegnap készült tömböt, amit kifejezetten "kezdőknek", amolyan "belépő szintű" szappanként készítettem. Kicsivel kevesebb benne az illóolaj is, hogy ne üssön egyből nagyot a próbálkozó szaglószervén, de nem ettől kezdő. ..
A kép telefonnal, lámpafénynél készült, elnézést a minőségéért, de a lényeget jól mutatja -és ez volt a cél! :)
Attól belépő ez a mákos levendulás szappan világába, hogy sokkal kevesebb mák van benne, mint az előzőben, amibe bőven került. Súrol ez is, de azért mégis csak gyengédebben, mint a "profi szintű" durván mákos szappan. És így mindenki válogathat kedvére és ízlése szerint...
A két tömb süti illatú még pihen másfél, két órát a formában. Érdemes megvárni legalább a 12 óra elteltét, bár hivatalosan 24 óra várakozási idő volna. Ezt még soha nem sikerült kivárnom. Viszont most még ki sem hültek teljesen a tömbök, puhák, minden fogás helye benyomódna. Ezekkel még várnom kell!
Addig is elmesélem, hogy jártunk tegnap, tanulságos!
Régi mondás, hogy ha leesel a lóról, azonnal vissza kell rá ülnöd. Igaz ez a szappan készítésnél is. Az első tömb süti illatú készítésénél nem tartottam be egy alapvető szabályt. A zsiradékokat fel kell melegíteni, a lúgot az oldás közben keletkező hőtől pedig meg kell fosztani (vissza kell hűteni). Úgy kell ügyeskedni, hogy 40-42°C legyen mindkettő. Se hidegebb, se melegebb.
Tegnap este kicsit türelmetlen voltam és ez majdnem végzetes hibát okozott. Az olajakat is kicsit túl szoktuk melegíteni, hogy elolvadjanak a szilárdabb összetevők is, aztán a feloldott lúggal együtt hűtjük vissza. Tegnap nagyon türelmetlen voltam, mert még mindkettő jócskán ötven fok felett volt, amikor én már összeöntöttem őket. Túl hamar elkezdett pudingosodni, sőt majdnem nyeles szappan lett belőle.
Kivettünk egy tálkába három merőkanál masszát a majdani fehér réteghez, a többihez hozzákevertem a fűszert. Nagyon hamar elkezdett szilárdulni, de ahogy a habverővel kevertem, ikrásnak tűnt. Aztán a formába került előbb egy réteg fűszeres massza, arra fűszert hintünk, arra a színezetlen réteg, rá megint vékonyan a fűszer, majd végül egy újabb fűszerrel színezett massza.
Csakhogy, mire idáig elértünk, a formában mintha egy atomreaktor indult volna el, olyan meleg lett az anyag. Gyorsan a nyitott ablakhoz tettem, hátha elég lesz az enyhe rábeszélés, de durvább eszközhöz kellett folyamodni. Hat perc hűtőszekrényre ítéltem a tömböt. Végül is segített, reggelre csak szappan lett a szappan, de tanulsága kettő is van a történetnek.
Bizonyos szabályokat akkor is be kell tartani, ha egyébként hajlamosak vagyunk a korlátokat feszegetni. A másik, hogy egy félresikerült kezdést 1.) helyre lehet hozni, 2.) ha nem, akkor is tanulsz belőle. Most helyre lehetett hozni és tanultunk is belőle.
+Egyből visszaültünk a lóra és nem hagytuk, hogy a saját hibánk (pontosabban az én hibám, én voltam türelmetlen és nem hallgattam a drágámra), szóval nem hagytuk abba elkedvetlenedve. Kis rábeszélésre ugyan, de hozzáláttunk a második tömb süti illatúnak is. A keverőtálba nem fér el két adag szappan, így külön kellett elkészíteni a masszát. De hozzáláttunk és elkészítettük. A második tömbnél persze betartottuk a hőmérsékleti előírást, és láss csodát, semmi gikszer nem adódott.
Két tömb csokis narancsos szappan készül ma este. Azt hiszem, hogy hullámos mintával fogom díszíteni -de régen csináltam már! Előtte a csuklómozdulatot, amivel a mintát alakítom ki, gyakorolnom kell még :)
Különvélemény