Tönkrement a mosógépünk, vennünk kellett újat. Ez persze magánügy, és amúgy is kit érdekel!? De sok minden ebből a tényből következett, ezért valójában mégiscsak ki kívánkozik a szappankészítő blogra.
Ugyanis az új gépben (azaz nagyjából egy hónapja) nem járt még bolti vegyszer. A maradék, fél flakon mosószer és a mennyiségben hozzá illő öblítő ott áll a gép mellett és arra vár, hogy... de arra ugyan várhat!
A mosógépcserét már régóta fontolgattuk. A döntés egyik oka az volt, hogy egyszerűen nem lehetett belőle kitisztítani azt a vastag, takonyszerű réteget, ami a gumi alkatrészeken lerakódott. Az öblítőből és mosószerből képződő réteg aztán mindenféle olyan gombáknak, baktériumoknak is táptalajt adhat, amit az ember leginkább nem a tiszta ruhák környezetében akar tudni. A lerakódás részben a régi gép konstrukciós hibája volt, mert egyes részeit egyszerűen nem lehetett kitisztítani. Többek között a mosó és öblítőszer adagolóját.
Az új mosógépben eddig csak mosódió, és szappanból készített folyékony mosószer járt. A dióval nem szeretek babrálni, ez biztosan az én hiányosságom. Nekem valahogy nem megy, ha egy adagot csak kétszer lehet használni, azt is úgy, hogy két mosás között ki kell szárítani. Van, hogy három, négy, akár öt adagot is kimosok egymás után. Olyankor ott kellene sorakozzon a sok száradó, ki tudja hanyadszor használt kis tasak... nekem ez macera! Ellenben a szappan kiválóan teljesített!
Mosószer: Egy liter vízben, 10 dkg lereszelt (mosó)szappant oldok fel. Az eredmény egy sűrű folyadék, amit adagológolyóban teszek a dobba. Először féltem a habzástól, de semmi probléma nem jelentkezett. Hogy picit lágyítsuk a vizet, egy kanál mosószódát is teszek a mosópor adagolóba.
Vettünk egy BIO öblítőt, aminek igen finom az illata, de azt a kedves elfelejtette megemlíteni, vagy ha említette is, de én teljesen elfelejtettem, hogy használat előtt fel kell rázni. Az első néhány mosás alkalmával az illóolajat sikerült leöntenem róla. Később olvasgattuk mik az összetevők, hogy magunk állítsunk elő öblítőt. Mint kiderült, a tartalma a természetbe kerülve súlyosan károsítja azt. Hát mondhatom, remek bio szer. Francba vele!
Öblítő: Marad a jó öreg ecetes öblítés. Egy flakon (1 liter) öblítőhöz 1 dl almaecet kell, amit 9 dl vízzel öntök fel. Érzékeny bőrűeknek, allergiásoknak, meg annak aki nem szereti, ha a ruha túl illatos, itt meg is lehet állni. Aki szeretné illatosítani is a ruháját, az tegyen az elegybe a kedvenc illó olajából. Én a literes flakonhoz nagyjából fél üveg (5 ml) illóolajat adtam. Mivel tegnap egy virágos illatú szappan készült, az abból maradt olajakat használtam. Jázmint és rózsafát, nagyjából feles arányban. Az öblítőt minden használat előtt fel kell rázni!
Korábban már használtam ecetes öblítőt, de nem jött be. Bár az is igaz, hogy akkor bolti mosószerhez, és az ecet is a zöld flakonos ecet volt. Annak a szaga nagyon megmaradt a ruhákban. Most az almaecettől azt remélem, hogy az nem hagy "maradandó" nyomot. Legalábbis ahogy olvasgattam, erről szólnak a beszámolók.
Almaecetet, ráadásul szappanos mosáshoz, most használok először és nagyon kíváncsi vagyok az eredményre.
UPDATE
Azt nem állítom, hogy a gépből kivett ruhák illat orgiába csaptak volna át. Erről szó sincs, de biztató jel, hogy ecetszag sehol, virágillat pedig érezhetően van. Még a kemikáliáktól eltompult érzékű orrom is jelzi, hogy itt bizony illat van! Azt elképzelhetőnek tartom, hogy legközelebb egy egész üveg illóolajat beleteszek...
Különvélemény